Napos területesszékötet

"Más ember. Bizonyos futballisták, bizonyos nők karmaiban. Ki más ember nem játszott volna el azzal ( a gondolattal), hogy miféle más ember volna szívesen. Lenne-e annak a pofának a helyében. Bárki helyében, akinek éppen semmi baja nincs. Én mindenesetre a nyelvvel vacakolva, egy számítógép előtt, az íróasztalom előtt nemigen tudom. Mert ha nem is jól (hanem rosszul), mégis érezzük magunkat a bőrünkben, és ezt - az érzést tehát - elveszíteni sehogyan sem akarjuk. Túlzás, hogy nehéz, inkább talán nagyon is kézenfekvő irodalomról, irodalom körüli ügyekről írni, mert nekem lassancskán minden aköré kerül, az egész életem. És ha már egyszer így alakult: így élni, aztán meghalni szépen, valahogy."