Kálmán C. Gyórgy: Elég sok darab. Három 100 darab

Jelenkor

Össze van gyûjtve ebben a kötetben egy csomó írás, prózai szövegek, mindegyiket Kukorelly Endre írta, régebbiek, újabbak, vegyesen. Három fejezetben. Nem tudom, hogy hány írás, nem számoltam meg, nem is vagyok hajlandó, és szerintem nem is érdemes: római számozás, arab számozás, olykor kötôjellel, néha címek is, az utolsó (harmadik) fejezet meg a Száz címet viseli, és csak egyetlen szöveg van benne.


Bátorligeti Mária: A transzcendens és empirikus valóság kapcsolatának művészi megjelenítése Kukorelly Endre versében

Végső Dolgok


Aztán mindenki kereste okát a furcsa szagnak. (Borbély Szilárd)


Isten mivelhogy az emberrel harcolna

Embertől eltúlzott ereje lesz néki

Nem égi vagy földi nem lelki se testi

Égi is földi is lelki is és testi

Mégis fáj mindene jó hogy jön az este


Faleveleket a jóisten rajzolja

Dombot hegyet zölddel jóisten festi ki

Isten keze szíve szeme színe teste

Erdő madár tenger ezt is isten festi

És lefekszik este lenyugodik este


Az istennek pedig emberrel harcolva

Embertől eltúlzott ereje kél néki

Égi földalatti lelkes is és testes


Mészáros Sándor: A Bernhard-kályha

,,Soha senki nem talált ki semmit, és nem is fog.” – idézi Thomas Bernhardot Németh Gábor A huron tó című könyvének egyik mottójaként. De ez a mondat Kukorelly Endre szinte bármelyik könyvében szerepelhetne. Furcsa, hogy az egyre terjedelmesebb Kukorelly-recepcióban alig említik Thomas Bernhardot, holott talán az ő művei hatottak a leginkább rá (ahogy Németh Gábor írásmódjára is, de e hatás finom különbözőségét bonyolult lenne itt szétszálazni!). Talán azért is maradt a ,,Bernhard-kályha” észrevétlen, mert Kukorelly számára nem a nagy osztrák ún. írói világlátása a fontos, sem a nyelvi szerkezetei, azaz ,,emeletes” körmondatai vagy ismétlő fokozásai – nem, mert ezek annyira egyedi lelemények, hogy bármiféle átvétel szinte automatikus utánzáshoz vezet még a legjobbaknál is. Hanem... mi is?


Farkas Zsolt: Milyen bír lenni a szív

Kukorelly stílusának két jellegzetességérõl

Kukorelly elég jellegzetes és markáns stílust teremtett. Ennek számos - máshonnan eredeztethetõ és eredeti - összetevõje van, amelyek a különbözõ szövegekben különbözõ mértékben dominálnak. Ezek közül kettõvel fogok foglalkozni. Egyrészt a "hétköznapi" beszéd és az "ügyetlen" fogalmazás szerepérõl, valamint ennek a három alapvetõ és többé-kevésbé ma is eleven irodalmi hagyomány beszédmódjaival szembeni ambivalens viszonyáról.


aTom: „Le a modorral, egyébként, és legyen vége az iróniának”*

Kukorelly. Fogalom a fiatal lírikusok között. Fogalom az öreg lírikusok között. A kortárs magyar irodalom gyógyíthatatlan rákfenéje, vagy a mindenre jó, univerzális életelixír.

Ki ne látta volna már betérvén az Írók Boltjába azt a kopasz, kissé potrohos, révedező szemű ötvenes úriembert, aki, amúgy úriasan, mintegy felülemelkedve a sznobok által egyenesen imádott könyvesbolt nyüzsgésén, csak üldögél egy kis asztalka mögött, egyenes derékkal, és az előtte lévő kávéscsészét előkelő mozdulattal – kisujj eltartva – rögzítve, balkézzel lassú, kimért stílusban keverget. Kavargat. Kavar.

A vak is láthatja, hogy ennek az embernek Itt Helye Van. Valaki. Őt itt Mindenki ismeri. Ő is ismer mindenkit. Otthon van.


Sommer Krisztina: Regény a sSemmiről

szakdolgozat


Sommer Krisztina: Regény a sSemmiről



(Interpretációk Kukorelly Endre TündérVölgy avagy az emberi szív rejtelmeiről című regényére)

Roman despre nNimic

Interpretari pe romanul TündérVölgy avagy az emberi szív rejtelmeiről című regényére de Kukorelly Endre )

PROFESOR COORDONATOR, ABSOLVENT

Lector Univ. BÁNYAI ÉVA

UNIVERSITATEA DIN BUCURESTI

FACULTATEA DE LIMBI *I LITERATURI STR*INE

CATEDRA DE HUNGAROLOGIE




Kiss Noémi: Kukorelly Endre: Samunadrág

Kalligram, 2005. Tettamanti Béla rajzaival

Szerintem a gyerekek, mármint nem a gyerekek, hanem konkrétan a hat és háromnegyed éves kis emberkék, már annak is örülni fognak, mi több, már azon is mosolyognak majd - látom ahogy arcukra ül a szó – hogy KUKORELLY meg TETTAMANTI. Egy gyerek kap egy könyvet és ez a két név van ráírva. Azt hiszik majd, hogy fantázianév. Az előbbi, mármint a Bandi, írta ezt a könyvet és a Béla rajzolta.

Ám nem csak hogy írta, költötte (már amennyiben Bandi műve költészet, ez ma már nem lehet kétséges). Hanem saját magát is beleírta a költeményekbe.


Garaczi László: Aposztróf

(Kukorelly Endre: TündérVölgy című könyvéről)

Egy elmélet szerint az elő-elő-előembernek elárasztotta lakóhelyét a tenger, meg kellett tanulnia úszni, kiegyenesedett a dereka, szőrzete csak a fején maradt meg, megváltoztatta garatrendszerét, hogy ne menjen víz a tüdejébe, megtanult beszélni, mert úszás közben nem tudott mutogatni a kezével, és mikor kiszáradt a tenger, kijött a partra, csupasz volt, állt és beszélt. Az embert az emelte ki az állatvilágból, hogy alámerült, lehet, hogy ez lesz központi metaforánk.