Rom

A komonizmus története

(1)

reszort: ~ok szerint osztják meg a munkát. (Bassa Endre-Kukk Györgyné: Pártépítési kisszótár.

Budapest, Kossuth, 1973)


Mindenki a maga filmjét forgatja. Ugyanabból az anyagból. Húsvéti locsolás hétéves koromban című film, fekete-fehér, némileg esős. Az úttörő tagkönyvem, fakultpiros. Vagy kék. Társadalmi munka a Nyírségben, egyetemista lányokkal tördelek a kukoricásban. A szomszéd házbeli hülye nő, himbálózó necc-szatyorral az Izabella utcában, ahogy kanyarodik be a Szondyról. Karácsony, család, a vitéz rokonaim, németórák a keresztanyámnál. Karácsonyi neszezés. Egyszer, ez is karácsony körül történt, a Lapkiadó Vállalat erkélyéről lezuhant a vörös zászló, és agyonütött egy fiút. Nyári szombat délután jött ki apám a telkünkre, vártuk a szentistvántelepi HÉV megállójában a húgommal. A budapestszagú aktatáskájában két tábla csoki. Várom a többieket a délutáni, alig csökkenő melegben, felmászom a focipálya melletti egyik cseresznyefára. Futok az új tornacipőmben, töri a lábam. Kű Lajos vezeti a labdát, és amikor felrúgják, kibillentik, vagy ez jut eszébe, hatalmasat esik. Saját mozi, szereplők, azok szerepelnek, akiket meg tudok jegyezni.


Eltekint, nem lemond

A 70 éves András Sándornak


Sto gyelaty

Megnyitó


Győzikesó mint olyan: de milyen?

Tiszta szubjektum az egész. (Vass Dóri, szekszárdi főiskolás)


Aki ad magára, minimum legyint. Adsz magadra, akkor enyhén felhúzogatott szemöldökkel fejrázol, onnan tudod, hogy adsz magadra, hogy némiképp szem-fölfele-forgatsz, és nem túl hevesen, de kétségbeesel. Sóhajtasz vagy szörnyülködsz, sírsz-nevetsz vérmérséklet szerint, a Győzikesó példa, sőt vég-metafora. Wégromlás, Wégzet, Wégitélet, vé-vé-vé, pont. Pusztulás.


Kész.


Egy belga revolver

Városkép


Nyugodt Szív

Gyurcsány Ferencnek


Múlt századi konyha

KUKORELLY ENDRE


Múlt századi konyha


Megnyitó


"Képtelen megmozdulni a húsom"

Németh Zoltán: A haláljáték leküzdhetetlen vágya. Verses halálnapló. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2005. 119 oldal, 1700 Ft


A valami valamilyen valamije szerkezetű költői könyvcímek (A lét elviselhetetlen könnyűsége, A perverzió méltósága, A valóság édessége) inkább boszszantanak, mint nem. Verseskötetekhez írt utószavakon inkább boszszankodni szoktam, mint stb. A laposfilozofálás ("az a természetes, hogy / nem értjük egymást") bőven belefér az irodalomba, és erős költőket (Hölderlin, Gottfried Benn) választani, sőt csüggni rajtuk, ebben, ami sok az sok, megengedő vagyok. Élő-viruló szerzők hogy már meghaltak volna, ilyen játékokat inkább gáznak tartok, mint bármi másnak. Ahol hamvasbéláznak, onnan diszkréten eloldalgok, ha napnyugati szerző direkt keletizik nekem, szélsebesen elspriccelek. Ezek így együtt, tehát: európai férfi Indiában a helyi viszonyok (kosz, nyüzsgés, baksis) miatt fintorogva, mindhiába keresi eltűnt (megvilágosult?, meghalt?) barátját, viszont a komputerét megtalálva összeállítja hátrahagyott verseit, mindez nettó fikció, utószóban nem kis ismeretterjesztői ambícióval megírva, ez bizony kemény kiképzés. Viszont ha jók a darabok, elnézem a koncepció és kompozíció nagyon/nagyot akarását.

Sőt kezdem kedvelni. Mintegy magamra ismerek.


Kiküszöbölés

Kiküszöbölés


Ketten egy új könyvrol - "Hatvanas évek" Magyarországon. Tanulmányok. Szerkesztette: Rainer M. János. 1956-os Intézet, Budapest, 2004. 509 oldal, 5000 Ft


A "hatvanas évek" emlékezete. Az oral history archívum gyujteményébol. Válogatta és összeállította: Molnár Adrienne. 1956-os Intézet, Budapest, 2004. 234 oldal, 2500 Ft


Elég sokan az ágyban

KUKORELLY ENDRE


Elég sokan az ágyban


Hárman az ágyban. Görög és latin erotikus versek. Válogatta, fordította és az utószót írta: Csehy Zoltán. Kalligram, 2000. 207 oldal, 3500 Ft


Már az ókori görögöknél is találjuk a baszást. Ami nem annyira meglepo, viszont tény, nincs kétség, ezek a görög-rómaiak mind buzik voltak. Ez szintén nem kéne, hogy meglepjen, lehet amúgy is tudni róluk, és aztán mégiscsak. Mégis meglep. Csontbuzik vagy biszexek, egyszóval buzik, na. Elsosorban pederaszták. És másodsorban. Ilyen töményen errol még nem olvastam.


Naplóvers

Nem mind szemetel minden szemetes

Minden szemét

Hull az égből a szemét


Iszok nem vagyok szomjas

Nem eszek nem vagyok éhes

Alszok álmos lettem fölébredek


Beviszem magammal mindenhova

Mindenfélének nekiütöm

Sok ember sok polc nagy has


Az jutott eszembe hogy verkli

Verkli verkli

Hogy érzed magad kérdezi egy ismerősöm


Kezd rohadni az őszibarack

Igazából be sem ért

Kemény és rohadt fiatalka és rohadt


7 körül ébredek mondjuk negyed 9 vagy hat

Huszonhat ki van facsarodva kifacsar

Benyúlt ide


Rosszul választ

Választ és rosszul


Jó, rossz, semmi, egész

(1)


Néha átmentünk Szentendrére.

Három megálló, Pomáz, Pannoniatelep, végállomás.

Nem tudom, miért, bevásárolni, vagy unalomból, történjen már valami.

Nemigen történt semmi, kisétáltunk az istvántelepi hévmegállóhoz, jegyet váltottunk,

leültünk a pirosra mázolt fapadra, vártunk a hévre.

Nagyanyám, a húgom meg én.

Negyvenvalahány éve, legyen kerek 44.

Szögletes.

Szentistvántelepen nyaraltam, volt egy víkendházunk, olvastam, unatkoztam, fociztam, lejártam a Dunához.

Az is unalmas volt, de szép.

Szép hosszú.

Lassú.