Manière




Kioktatlak



Legyen dobogó, álmodozó, mély hangja.

Sírjon odavetve. Királyi vetés.

Egy van, hogy ne nyikorogjon.

Egy van a zongoraszéknél, hogy ne nyikorogjon.

Hogy ne nyikorogjon, ez mondjuk kritérium.



Legyen dobogás, éjszaka a szív mesél dobogva.

Élveteg lányok cukrászdája legyen,

és erős is, mint a vas-tagok.

Megvan: csak ne

a világ legyen.



Legyen dobogó, ez a székhurcolás tényleg jó.

Szabályos zenei szerkezetek,

a sorból bárhonnan kiállhat a székkel.

Szerintem a sorrendet ki kell írni,

kell sorrend, valakinek vezényelni kell.



Legyen dobogó. Asztalt bonyolult hozni.

Széket nem bonyolult. A sok váltás nyomaszt.

Egy hintaszékben olvadok fel,

szerintem ez jó. Leragadtunk a széknél kicsit.

Értelmetlen és nyugati termék.



Legyen dobogás, legyen dobogás, nehéz.

Na igen, köpök, mivel nem csinálok semmit.

Na jó, benne vagyok, ne legyen ez a székügy,

Ne ezek, ne a lélek dolgai, és

ne így. Legyen



dobogó, álmodozó, mély hangja.

Egyszer majd az ülés megszűnik.

Lehet, hogy a székügyeket is megoldjuk. Nem.

Soha.

Aha.


A valóság édessége


Előcsarnok



A vesztibülben összegyűlt már

minden, ami majd elkisér.

Állnak magukban, mint az oltár.

Menni, maradni,

ennyit ér.



Ismerős, ahogy egymást nézik,

ez egy valódi tárlat itt,

leltárt róluk senki se készít.

Nézd csodálatos

tárgyait



lélek, és nézz magadba lélek,

te szívemben vonulgató

ború, te halálos szemlélet,

ó édes árny, te

elfutó.



Egyszer ez a leírhatatlan

berendezés is elmerül,

lassan felolvad, mint a szappan,

s elcsordogál a

vesztibül.


Publikációk

publikációs jegyzék


PUBLIKÁCIÓS LISTA


1976

(1) Elbocsátott [vers] = JELENLÉT 6-7 (1976. máj.)


1981

(2) A sebek felmutatása; Játékház; Kísérleti életrajz. A tombolán; Kísérleti életrajz. Az Univerzitás [versek] = JELENLÉT 8 (1981. szept. 25.)


1982

(3) Ünnep; Börtönlevél; Történelem. Kapaszkodunk valamiben; Történelem (a kisasszony) [versek] = JELENLÉT 9 (1982. ápr. 2.)

(4) Elrejtőzés [vers] = ÉS 1982/15 (ápr. 9.)

(5) Strand [vers] = KORTÁRS 1982/5


Mi a boldogság vagy mi

Kukorelly Endre


Mi a boldogság vagy mi


a létezés az egy, 1, én meg a sült csirke kompatibilisek vagyunk, én és a futballozás kompatibilisek vagyunk, én és a nő, nők látványa őrülten kompatibilis, mind egy, egy nők


hát nézd, nálam, az életemben csomó minden igen jól áll most, és így, egy az egyben nem mondom, hogy ez valamilyen értelemben maga a boldogság, mert hülyén hangozna, de tudható, nem titkolom, pompásan érzem magam a bőrömben


Litera netnapló

Húsz éves korom óta írok valami napló-félét. Katonaság alatt kezdődött azzal, hogy az év első napján kiszámoltam, hány másodperc van még hátra. Egyébként cirka másfél év volt hátra, az beláthatatlan darab másodperc. Feltápászkodjak, és megnézzem?


Élet és nem ezeket ismételhetik

vers

(2002. december 19.)


Ahhoz k'epest még mindig túl

sok autó jár

a ház előtt.

Akárhogy kicsomagolom magam, nem

vesznek át, nem

vesznek rajt' erőt,


TündérVölgy

regényrészlet

Hirtelen nőttem meg, második gimnázium előtti nyáron. Elsőben minden lány magasabb volt nálam, kivétel Szili Judit, ő kisebb bizonyos értelemben, konkrétan testmagasságra nézve. Tanév elején, az első nap nem ismertek rám, új gyerek, az lettem volna én. Ha megismertek is, nem én voltam, ez a nem-ismerek-rád játék még gyakran elő lesz szedve a későbbiekben, ki a fasz vagy te haver formában. Buliztunk szombatonként az osztálytársaimmal a Túri Babiéknál, a Szív utcában.


Rom. A szovjetónió története

részlet

Hogy a Szovjetunió zavar, az más jellegű dolog. Ő ugyanis nem 10%-os hatásfokkal, hanem ennél jobban tud zavarni.Szirmai István (Az MSZMP PB 1963. októberi ülésének jegyzőkönyve. Téma: mitől lehet hatékonyabb a zavarás.) Legalább arcképek nem voltak Moszkvában. Mindig, mindenhová kiakasztva.


Räude, Wirtschaft, Besserwisser, Geräusch

Kukorelly Endre írása

Räude, Wirtschaft, Besserwisser, Geräusch


A litera Nemzeti tizenegy, avagy két választás Magyarországon című sorozatába felkért tizenegy írót, hogy a 2006. április 10-től 20-ig tartó időszak egy-egy napján rövid jegyzetben számoljon be köz-érzetéről, különös tekintettel a polisz ügyeire és állapotára. Mindez egyben nemes versengés is – az ország öt bölcsészkaráról delegált diákzsűri dönt majd arról, melyik jegyzetet találja a litera díjára érdemesnek.

A díj egy emlékplakett és egy laptop, ez utóbbit a Gedeon Kreatív Stúdió (www.gedeon.hu) ajánlotta fel.


Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Kukorelly Endre, Első nap az iskolában

Kukorelly-paródia

Az van, hogy iskolába járok. De persze nem „bajárok”, ez máris nem pontos így, hanem bejárok, bejáró vagyok a Szívbe. A Szondi utcában nincs iskola, csak a Szívben. Iskolába járni nem jó, nem olyan jó, mint, mondjuk, baszni, ezt határozottan állítja a Nagybéla, aki tizedszer jön az elsőbe, és most a padtársam lesz. Per konkréte nem tudom, milyen az, ami Nagybéla szerint jobb, de biztosan igaza van, mert például mindjárt az első nap feltörte az új cipő a lábamat, ma ugyanott töri, pont illik a cipő a sebre. Fáj, de az iskolának ez sem elég, mondta a portás nyolckor, hogy iparkodjak sebesebben.


Ez így nem fer. Nem fer, a sakk-edzőm is ezt mondja, ha visszateszem a táblára a leütött bábumat. Mindig visszateszem, mert nem akarok sakkozni, és ha nem vagyok fer, akkor végre elmehetek focizni, ami egyáltalán nem finom sport, a tahóknakvalófiam.


Az iskolába köpenyben járunk, és dühítő, hogy egyforma vagyok. Egyforma vagyok a Nagybélával, de vigasztal, hogy Gogolnak is volt köpenye. A keresztpapi, aki vitéz volt vagy lovag, úgy lett ütve, előtte meg aztán később is, ő szereti ezt a Gogolt, pedig orosz, de nem úgy.

Az én köpenyem alól ugyanúgy kibújnak majd mind a valamirevaló további írók, ezt lehet tudni. Egyelőre azonban csak a szagok bújnak ki onnan, a Nagybéláé például rémületes. Az enyém valahogy nem rémületes. Jól esik szagolni. Az ember a sajátját. Az iskola viszont nem tesz különbséget a szagok között, a tanítónéni pláne nem, a tanítónéni ugyanis nő, nőből van, és a nők ezt máshogy veszik. Illetve nem veszik, nem vevők rá. Ők másra vevők, a Nagybéla meg is mutatta egy magazinban, mire vevők a nők. Így mondta: magazin, pedig az mást jelent, szovjet nyelven így hívják azt a boltot, amelyik üres. Nálunk a Szondi utcában sok magazin van. Ez lett kitalálva.


A Nagybéla nem hiszi el, de én már láttam női mellet élőben is. Németet, amikor cseregyerek voltam Sachsenkusch nevű faluban. Nem igazi német, persze, endéká, ott lehet nekünk, magyaroknak, gyereket cserélni. Úgy, mint a bélyeget. Cserebélyeg, cseresor. Nekem is van cseresorom, három fogazott ér egy fogazatlant. (Utólagos bejegyzés 2007-ből: Ugyanígy van ez az éretlen palik és az ilyen érett férfiak között, mint. Három fogazott ér egy fogazatlant.) Csereköpenyem viszont nincs. Ha majd este kimossák, reggel fölveszem, rajtam szárad. Gondolom, ez mindig nagyon kellemes. Nem mindig. Szeptemberben kellemes, januárban nem.


Évnyitó is volt. Találkoztam egy házbeli lánnyal, idejár a Szívbe, de már negyedikes, és a nagyobb fiúk tapperolják. Én még nem tapperolhatok, csak ha veszek neki egy similabdát. De én nem vennék akkor se, ha volna pénzem. Egyébként van. Viszont nőnek elvből nem fizetek. Csak hát a tapperolás, az hiányzik. Nagyon bír hiányozni. Különösen évnyitó alatt, ami Kölcseynek egy darabjával végződött, azt énekelték. Őszintén szólva elég gyenge szöveg, ha jobban figyeli az ember, hallja. Nyilván ezért, hogy nem is éneklik végig, az odaadásnak van egy ilyen határa, csak nem vallják be. Ellenben a szavalat egy másik költemény volt, valami Ady dobálta benne a köveket, az egész’ tetszett. Ezt az Adyt tervbe fogom venni. (Utólagos bejegyzés 2007-ből: Ady mégse annyira. A Tasnády jobb, csak nem ismeri senki.)


Zsíros kenyeret vittem uzsonnára. Ozsonára. Ozsonára mit eszel?, így kérdezi a nagybácsim, akihez kedvezményesen fogmosás-órákra járok. Azelőtt fogpasztagyára volt, de most nem. A komenisták elvették, valamennyi paszta maradt neki, abból tanít. Ketten járunk egyszerre, én egy grófgyerekkel, bizonyos Magdaházival, aki azzal henceg, hogy messzebbre volt kitelepítve, mint én. Mindig messzebbre megy. Én még nem eléggé. De fogok majd. Iparkodom, és akkor.