Farkas Zsolt: Kukorelly Endre

Farkas Zsolt : Kukorelly Endre

Monográfia

„Az lehet az érzésünk, hogy egy episztemológiai kérdésekben kérlelhetetlen, kemény fickó írásait

olvassuk, aki csípõbõl tüzel, másrészről viszont azt sem titkolja, hogy néha meg van hatva, el van bűvölve, szeret bizonyos dolgokat és hogy érzelmi elkötelezettségei nem mellékesek számára.” (Györök Edina)


Farkas Zsolt: Kukorelly Endre

(Bevezetés)


Kukorelly Endre magyar író, költő. 1951-ben született. Még nem halt meg. De meg fog.


(Tárgyalás)


Illetve. Ez az egyik fő probléma.


Merthogy vannak irodalmi művei.


aTom: „Le a modorral, egyébként, és legyen vége az iróniának”*

Kukorelly. Fogalom a fiatal lírikusok között. Fogalom az öreg lírikusok között. A kortárs magyar irodalom gyógyíthatatlan rákfenéje, vagy a mindenre jó, univerzális életelixír.

Ki ne látta volna már betérvén az Írók Boltjába azt a kopasz, kissé potrohos, révedező szemű ötvenes úriembert, aki, amúgy úriasan, mintegy felülemelkedve a sznobok által egyenesen imádott könyvesbolt nyüzsgésén, csak üldögél egy kis asztalka mögött, egyenes derékkal, és az előtte lévő kávéscsészét előkelő mozdulattal – kisujj eltartva – rögzítve, balkézzel lassú, kimért stílusban keverget. Kavargat. Kavar.

A vak is láthatja, hogy ennek az embernek Itt Helye Van. Valaki. Őt itt Mindenki ismeri. Ő is ismer mindenkit. Otthon van.


Simon Attila: A játék korlátozása. Farkas Zsolt: Kukorelly Endre

A könyv ötvenhárom, címmel ellátott, általában néhány lapos fejezetből, valamint (auto)bio-bibliográfiából, irodalom- és fényképjegyzékből áll. A fejezetek többsége alaktani jelenségeket vizsgál, de található tematikus, eszme- és formatörténeti is; e szempontok elkülönítése nehéz, egy egységen belül is keveredhetnek.